Az élelmiszerellátás biztonságát támogató új eszközök a növénytermesztésben


Az élelmiszerellátás bizonytalansága napjainkban is halálos áldozatokat követel – évente 9 millió ember hal éhen, vagy az éhség következtében fellépő betegségek miatt. A probléma fokozódását vetíti előre a globális népesség 2050-re 9.8 milliárdra tehető várható gyarapodása (ami igen jelentős a 2010-es 6.9 milliárdos népességhez képest).

Az élelmiszerszükséglet kielégítése érdekében a megtermelt alapanyagok mennyiségének 70%-kal kell növekednie, a termőterületek csökkenése, a víz-, peszticid- és műtrágya-használat csökkentése mellett. A kutatók Európában és globális szinten is fejlesztik az élelmiszerbiztonság és az élelmiszer- ellátás biztonságával kapcsolatos kihívások megoldásának innovatív módjait, melyek lehetővé teszik a növényi termékelőállítás javítását, a betegségekkel szembeni ellenállóság növelését és a beltartalmi értékek minőségi fokozását.

A COST program által finanszírozott nemzetközi konzorcium kutatói tanulmányozzák az RNS interferencia (a génexpresszió csendesítésére alkalmazott módszer) adaptálásának lehetőségeit a növényi metabolikus utak és védekezőmechanizmusok tökéletesítésére. Az RNS interferencia segítségével lehetővé válik az allergének és toxinok termelésének megszüntetése, a beltartalmi értékek javítása, a nemkívánatos génszakaszok kifejeződésének gátlása, a minőség és a termésmennyiség növelése, mi több, az RNS interferencia alkalmas eszköz kártévő- és kórokozó-rezisztens növények előállítására.

Napjainkig a mikro- és kis interferáló RNS-ek kutatása meglehetősen korlátozott volt, a COST Action Növények módosítása interferáló RNS termelés céljából (iPlanta) nevű program (http://iplanta.univpm.it/) révén azonban a kutatók az RNS interferencia mélyebb megértését, valamint környezeti és szociális- gazdasági hatásainak feltárását remélik.

Egy olyan hatalmas nemzetközi szakértői hálózatot hoztunk létre, amely az iRNS technológia számos különböző perspektíváját felöleli, remek kilátásokkal rendelkezik a technológiai tudás fejlesztésére, meghatározza az iRNS összes lehetséges felhasználási módját, és azonosítja alkalmazásának legrelevánsabb előnyeit és kockázatait szociális- és gazdasági szinteken” - nyilatkozta Bruno Mezzetti Professzor, az iPlanta koordinátora, az olasz Politecnica delle Marche Egyetem oktatója. „Rendkívül fontos feladatunk továbbá egy olyan kommunikációs stratégia felépítése, amely az iRNS és más új technológiák közvélemény általi elfogadását is elősegíti.”

iPlanta és a termelés

Az iPlanta a későbbiekben fontos szerepet tölthet be az agrárium fenntartható fejlődésében és biológiai alapanyagok előállításban, és egyben az élelmiszertermelés mennyiségi és minőségi fejlődésének elősegítésében.

Mezzetti professzor különösen fontosnak tartja az iRNS technológia termelési felhasználásának lehetőségeit: „Az iRNS technológia legfőbb kilátásait korábban már azonosítottuk, de a legújabb fejlemény, hogy az iRNS közvetlenül a növényen is alkalmazható pl.: permetezéssel vagy injektálás útján a kórokozókkal szembeni rezisztencia kialakítására vagy érésszabályzás céljából.

,,Az ilyen jellegű felhasználási lehetőségeket számos kutatási program vizsgálja. A későbbiekben akár új ipari szektorrá is alakulhat, melyben az iRNS egy molekuláris eszköz a kemikáliák helyettesítésére.”

Az iPlanta hálózathoz több, mint harminc ország kutatói csatlakoztak. Öt munkacsoportba szerveződtek a következő témákban: iRNS technológia, iRNS technológiával létrehozott GM növények, iRNS alkalmazásának szocio-ökonómiai vonatkozásai, és a kommunikáció és közvélemény általi elfogadottság.

 „A COST program financiális alapot teremt a hálózat szerveződéséhez, az iRNS technológiával kapcsolatos tudás áramlásához, az előnyök és kockázatok azonosítási stratégiáinak fejlesztéséhez és közvélemény előtti megjelentetéséhez.” – fejtette ki Mezzetti professzor.

Összességében tehát célunk egy, a laboratóriumtól a szántóföldig terjedő kutatóközpontok közötti együttműködési hálózat kiépítése, mely elősegíti a tudás áramlását, új kapcsolódó kutatási területek és kommunikációs stratégiák kidolgozását” -tette hozzá.

(Ford.: Barnácz F. és Kiss J., SZIE MKK Növényvédelmi Intézet)